9_2026_IX.28._rendelet_Szarvasgede

7/2026. (VIII.13.) önkormányzati rendelet a helyi önazonosság védelméről

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében tilos a növényzet, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett, vagy kerti hulladék szabadtéri égetése, kivéve, ha azt külön jogszabály – pl. növény egészségügyi okból hatósági engedély beszerzése mellett – megengedi. Avar és kerti hulladék égetését csak az adott település önkormányzata engedélyezheti rendeletében, de égetni ebben az esetben is csak a rendeletben meghatározott helyen, napokon és módon szabad. Külterületi ingatlanok esetében, amennyiben az égetést jogszabály megengedi, előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal (irányított égetés). Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett.

A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza. A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének. A felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet és életveszélyt jelentő, vagy súlyos kárt okozó tüzek forrásává válhat.

A szabadtéri tűz kockázata jelentősen függ az időjárási viszonyoktól, a száraz és szeles időjárás elősegíti a tűz kialakulását, továbbterjedését. Erdőtűz-veszélyes időszakban országos szinten a vidékfejlesztési miniszter, területi szinten az erdészeti hatóság tűzgyújtási tilalmat rendelhet el, mely esetén az érintett területen akkor is tilos a tűzgyújtás – beleértve a kijelölt tűzrakóhelyeket is –, ha azt egyébként más jogszabály megengedi.

A jogszabályi tilalom ellenére, illetve jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység miatt az önkormányzat, a környezetvédelmi hatóság és a tűzvédelmi hatóság bírságot szabhat ki.

Tűzgyújtási tilalommal és erdőtüzekkel kapcsolatos további információkért keresse fel a katasztrófavédelem oldalait (http://www.katasztrofavedelem.hu, http://nograd.katasztrofavedelem.hu ), vagy a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság honlapját (www.erdotuz.hu). Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság tájékoztató kisfilmjei az alábbi linkeken tekinthetőek meg:
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index2&vid=39
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index2&vid=32

Felhívom Szarvasgede Község Lakossága figyelmét, hogy 2015. március 05-én új jogszabály lépett életbe a szabadtéri tűzgyújtási szabályok vonatkozásában:
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ)

Az új OTSZ-ben több olyan használati előírás szerepel, mely a korábbi rendeletben nem volt kellően szabályozva. Ilyen például a rendelet szabadtéri tűzgyújtásra vonatkozó része. Ezen előírások pontos ismerete szükséges a gazdálkodó tevékenységet végzőkön kívül a lakosság körében is, mivel az előírások megsértése esetén a hatóságnak tűzvédelmi bírság kiszabását kell kezdeményeznie az elkövetők ellen.

Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint 225. §-a értelmében ha jogszabály másként nem rendelkezik lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben a BELTERÜLETEN ingatlanok használata során keletkezett növényi hulladék szabadtéri égetése tilos.
Szarvasgede Község Önkormányzata Képviselő 5/2009.(IX.15.) önkormányzati rendelete az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről 5.§-a szerint a kerti hulladék és avar elégetése  január 1-je és december 31-je között, kedd és pénteki napokon megengedett.

Ünnepnap tilos a kerti hulladék égetése!

Az önkormányzati rendeletben foglaltak szerint a kerti hulladék égetésének szabályai az alábbiak:

Égetni csak megfelelően kialakított tűzrakóhelyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, nagykorú cselekvőképes személy folyamatos felügyelete, és a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarása mellett szabad.

Tilos az égetés szociális intézmények (rendelő, gyermek-, ifjúsági-, kultúr-, sportlétesítmény) 100 méteres körzetében azok működési ideje alatt.
Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője (továbbiakban együtt: tulajdonos) az égetés során köteles gondoskodni a szükséges tűzoltási feltételekről, eszközökről (pl.: oltóvíz, homok, stb.)

A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan kis adagokban történhet.

A tulajdonos egyszerre nagyobb mennyiségű avar- és kerti hulladék elégetési szándéka esetén a szomszédokat tájékoztatni köteles az égetés várható időpontjáról. Az égetés egy alkalommal maximum 2 óráig tarthat.

Tilos az avar és kerti hulladék égetése az (1) bekezdésben engedélyezett időszakon kívül, valamint párás, ködös, esős időben illetőleg erős szél esetén.

A kerti hulladékkal együtt kommunális és ipari eredetű hulladék nem égethető.

Az égetés végén meg kell győződni arról, hogy a tűz elhamvadt és gondoskodni kell annak belocsolásáról, vagy vékony földréteggel történő lefedéséről.

Közterületen avar és kerti hulladék égetése tilos.

KÜLTERÜLETEN kizárólag az ingatlan tulajdonosa, használója  a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet. Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól  a katasztrófavédelmi szerv állománya, a tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul.  Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.

A tervezett tarló,- lábon álló növényzet,- avar,- és egyéb növényi hulladék égetésére vonatkozó kérelmet az irányított égetés helyének, időpontjának és terjedelmének megjelölésével a megkezdés előtt legalább 10 nappal az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatósághoz írásban be kell nyújtani, melyet követően a hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el. Salgótarjáni

Katasztrófavédelmi Kirendeltség 3100 Salgótarján, Szent Flórián tér 1.

Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza:
a) a kérelmező nevét és címét,
b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
d) az irányított égetés indokát,
e) az égetéssel érintett terület nagyságát,
f) az égetés folyamatának pontos leírását,
g) az égetést végző személyek nevét, címét,
h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

Új előírás, hogy a szabadtéren keletkezett tüzek megelőzése érdekében a terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles a közút mindkét oldalán a közút szélétől mérve legalább 3 m széles védősávot kialakítani, a védősávval érintett területet  éghető aljnövényzettől, gallytól folyamatosan tisztán tartani.

Az észlelt tűzesetet késedelem nélkül a 105 vagy a 112-es (ingyenes) segélyhívó telefonszámon jelezni kell a tűzoltóságnak!

Szarvasgede, 2015.04.09.                    
dr.Tóth Gabriella sk.
jegyző